|
|
Október 30-án reggel a Köztársaság
téren, az MDP budapesti bizottságának épülete előtt harcok kezdődtek. A
konfliktus oka az volt, hogy a pártház védelmére kirendelt 46 ÁVH-s
katona annak ellenére az épületben maradt, hogy Nagy Imre kormánya 28-án
feloszlatta a szervezetet, amely így illegális fegyveres csoportnak
minősült. A helyzetet súlyosbította, hogy az ÁVH-sok rendkívül
provokatívan viselkedtek és a téren átvonuló nemzetőrökre, illetve
fegyvertelen járókelőkre rálőttek, sőt többüket elfogták és az épületbe
vitték. Az a hír is elterjedt, hogy föld alatti börtöneikben kínozzák
őket. Ezért reggel egy nemzetőrcsapat hatolt be az épület előterébe,
hogy megtudakolják, kik tartózkodnak odabent. A nemzetőröket azonban
lövésekkel fogadták, sőt egy kézigránát is robbant, mire kimenekültek.
Az ÁVH-sok ezzel az érvényben lévő tűzszünetet is felrúgták. A történtek
miatt délelőtt a nemzetőrök, katonák és rendőrök spontán szerveződő
csoportjai a tér bokrai és fái fedezékéből megkezdték a pártház
ostromát, azonban a védők az ablakokból távcsöves puskáikkal zúdítottak
rájuk folyamatos tüzet. Az ostromlóknak a tér bokrai csak gyenge
fedezéket nyújtottak, az épület felé rohanva pedig könnyű célpontot
jelentettek a mesterlövészeknek, ezért igen sok volt a halottjuk és
sebesültjük. Amikor a földön fekvő sebesültek elszállítására mentősök
érkeztek a helyszínre, az ÁVH-sok agyonlőtték őket is. (Rohadák ÁVH-sok-
a szerk.) Egy idő után a székház ablakaiba fehér lepdőket terítettek,
jelezve, hogy megadják magukat. Erre bement 10-12 16-18 éves srác, akik
nagyon sokáig nem jöttek ki később kiderült, bent elkapták és tarkón
lőtték mindannyiukat, (Szemét ÁVH-sok) emiatt a közben újra
összeverődött tömeg megpróbált bejutni a székházba, ám ekkor
géppuskákkal kezdtek a többnyire fegyvertelen tömegre lőni a székházból.
Kora délután a pártház védelmére odarendelt magyar honvédségi harckocsik
jelentek meg, ezek azonban magát az épületet lőtték szét. Ekkor Mező
Imre, a védők parancsnoka és két másik katonatiszt fehér zászlóval
kijött az épületből,és a később elterjedt történettel szemben(rájuk
lőttek az "ellenforradalmások) bentről, az épületből lelőtték őket. Az
ostromlók ezután behatoltak az épületbe, és az ellenálló ÁVH-s katonákat
tűzharc után elfogták, míg a védők nagyobb része és az épületben megbújó
belügyi és pártvezetők a szomszédos házak udvarán át elmenekültek.
A pártház elfoglalását követően az épület előtt összegyűlt fegyveres
civilek egy kisebb csoportja bosszút követelt. Amikor az elfogott
ÁVH-sokat az épületből kivezették, akkor ez az agresszív csoport kilenc
ÁVH-s kiskatonát a falhoz állítva kivégzett, holttestüket pedig a
pártház előtt brutálisan meggyalázták – amit külföldi fotóriporterek meg
is örökítettek. (Ezt az eseményt később a Kádár-rendszer az
„ellenforradalommal” szembeni propaganda egyik fő elemeként használta
fel.) A kegyetlenkedést a nemzetőrök és a helyszínre érkező corvinisták
fékezték meg, Mező Imre és a többi elfogott ÁVH-s életét megmentve. A
pártház védői közül kb. húsz személy vesztette életét, és az ostromlók
halottainak száma is körülbelül ennyi lehetett. |
 |
