|
A magyar nemzeti címer egy változata,
amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes
oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan
magyarnak tekintett pajzsforma. Az 1849. április 14-i trónfosztást követően váltotta fel a koronás címert, ezért kötik Kossuthhoz. Ekkortól a honvéd hadsereg zászlóin ezt alkalmazták, fölé a korona helyett babérkoszorúban kardot hímeztek. 1918 novemberétől, a köztársaság kikiáltásától 1919 augusztusáig hivatalos állami címer volt. (A Tanácsköztársaság nem rendelkezett külön a címerhasználatról). 1946-49 között, majd az 1956-os forradalom idején ismét hivatalossá vált. 1990-ben komoly vita volt, hogy az új Köztársaság címere a Kossuth-címer vagy a korábbi koronás címer (eredetileg ún. kiscímer) legyen, végül az Országgyűlés az utóbbi mellett döntött.
|
|
