|
Hatvan éves a Kereszténydemokrata Néppárt
A két világháború között jelentő kísérletek születtek Magyarországon a
társadalmi és politikai élet demokratizálódása érdekében. Virágzásnak
indultak a társadalmi szervezetek, a katolikus és protestáns egyházak
támogatásával keresztény-szociális reformmozgalmak bontakoztak ki. A
KALOT, az EMSZO, a Hivatásszervezet, a KIOE, a KIE körülbelül 1 millió
taggal rendelkezve igyekeztek a szociális képzésekben és a társadalomban
békét, nyugalmat és fejlődést hozni.
A döntő fordulatot a KDNP történetében 1943 augusztusa hozta, amikor
Apor Vilmos püspök összehívta a szociális reformmozgalmak vezetőit, és
arról tárgyalt, hogy hogyan lehet átmenteni a háború utáni időszakra
azokat az intézményeket és értékeket, amelyeket ez a reformkorszak
kitermelt. Felismerték, hogy csak párttá alakulva számíthatnak az akkor
már nyilvánvaló szovjet megszállás utáni közéleti befolyásra és a
keresztény egyházak érdekeinek a védelmére. 1944 őszén, a német
megszállás idején alakult meg titokban a Néppárt, illegalitásban mozgó
vezetői pedig- a német Gestapo ellen menekülve- különböző titkos helyen
találkoztak.
A Demokrata Néppárt sikere (1947-1949)
A párt 1945 elején Barankovics Istvánt választotta főtitkárává. A többi
vezető egyetértésével elhagyták a keresztény jelzőt, érzékeltetve ezzel,
hogy el akarják határolni magukat a két világháború közötti keresztény
politika erkölcsi és politikai terheitől. A Demokrata Néppárt ellenzéki
programját Barankovics István 1947. augusztus 10-én hirdette meg
Győrben. A párt programjának lényegét így fogalmazta meg: " a cél a
legbiztosabb és legszélesebb emberi jog, a legnagyobb szociális
biztonság és a legnagyobb szabadság biztosítása- a természetfölöttiség
többletével." Politikája gyakorlatilag arra irányult, hogy az ország
legszegényebb rétegeit beemelje a közműveltség, a politika és gazdasági
demokrácia keretei közé, és ezzel elindítsa polgárosodásának folyamatát.
Az ebben az évben tartott országgyűlési választáson a Demokrata Néppárt
kapta a legtöbb hiteles szavazatot és 62 képviselővel a legerősebb
ellenzéki erőként jutott az országgyűlésbe. Mindez a nyugat-európai
kereszténydemokrata pártok megalakulásával egy időben történt, egyedül a
kelet-közép-európai térségben. A kommunisták azonban a párt erkölcsi
ellehetetlenítésére törekedtek. Rendőrhatósági eszközökkel igyekeztek
megtörni a képviselők programjukhoz hű tevékenységét. Barankovics végül
arra kényszerült a párt becsületének megmentése érdekében, hogy 1949
elején, menekülése után, Bécsből bejelentse a Demokrata Néppárt
feloszlatását. Tette ezt elsősorban az itthon maradottak
tehermentesítésére, a várható megtorlás enyhítésére. A párt képviselői
közül így is többen börtönbe kerültek, többségük súlyosan hátrányos
helyzetbe jutott.
A magyar kereszténydemokrácia az emigrációban (1949-1989)
1947-49 folyamán a keresztény-szociális mozgalmak vezetőinek egy
jelentős rétege is menekülésre kényszerült. Az így kialakult magyar
kereszténydemokrata emigráció tagjai az Egyesült Államokban és Nyugat-
Európában is tudatosan vállalták emigrációs hivatásukat. Amerikába
került barátaink részt vettek a Közép-Európai Kereszténydemokrata Unió
megalapításában, lengyel, cseh, és balti kereszténydemokrata vezetőkkel
együtt. Az európai emigrációban élő magyar kereszténydemokraták
rendszeresen részt vettek a Nemzetközi Kereszténydemokrata Unió, a mai
Európai Néppárt elődjének kongresszusain, és tájékoztatták nyugati
politikai partnereiket a szovjet megszállás alatt sínylődő országok,
illetve társadalmak kiszolgáltatottságáról.
A KDNP (1990-2004)
A magyar kereszténydemokrata emigráció tehát négy évtizedes szervezett
tevékenységben élt a szabadság nyújtotta lehetőségekkel és vállalta a
vele járó kötelezettségeket. Így tudtunk kezdeti segítséget nyújtani
1989-1990-ben a keresztény jelzőt ismét nevébe iktató Demokrata Néppárt
újjászervezéséhez, s így vált a Kereszténydemokrata Néppárt a
rendszerváltó Antall-kormány megbízható és hatékony segédcsapatává.
A KDNP az 1997 és 2002 közötti mélyrepülése után ismét talpra állt Varga
László szívós küzdelmének eredményeként és Semjén Zsolt vezetésével
újból elfoglalta helyét a magyar közéletben, és az Európai Néppártok
közösségében.
A KDNP ezekből a szellemi gyökerekből táplálkozva kívánja szolgálni a
huszonegyedik századbeli magyar kibontakozás útját, és vállalni kívánja
a küzdelmet az előttünk álló választásokon. A Fidesz Magyar Polgári
Szövetséggel kötött megállapodás értelmében önálló partnerként kívánja
betölteni hivatását, felajánlva 60 éves történetének gazdag hagyományát.
Céljai között változatlanul első helyen áll az egyházak működési
szabadságának biztosítása, az állam és az egyházak közötti
megállapodások tisztességes betartatása. Változatlan feladatának tartja
a családok, a társadalom szélére szorult rétegek és egzisztenciájukban
veszélyeztetett kis- és középvállalatok érdekeinek szolgálatát és az
önkormányzatok önállóságának védelmét. Ennek tudatával vállalja a közös
ország-építő munkát szövetségeseivel - velük szoros egyetértésben.
A Kereszténydemokrata Néppárt bemutatása
A Kereszténydemokrata Néppárt a magyarországi rendszerváltó pártok
egyike. A rendszerváltás óta a keresztény értékek legfőbb képviselője a
magyar politikai életben. Politikáját egy kisebb megszakítással mindig a
jobbközép tábor részeként folytatta. Ma a Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség vezette blokk szerves része. A Fidesszel közösen politizálva
szólítjuk meg a magyar társadalom azon részeit, amelyek más polgári erők
számára nehezebben elérhetők. Egy részfeladatot vállalt fel a
Kereszténydemokrata Néppárt: a magyarországi gyakorló keresztények, és a
keresztény értékek mentén élők és gondolkodók pártja kíván lenni. Olyan
gondolatokat, véleményeket szólaltat meg, amelyek talán a Fidesz teljes
táborán belül sem élveznek többséget, de egy kereszténydemokrata számára
fontosak. Példaként említhetjük az Európai Unió alkotmányát, amelyet a
Fidesz képviselőinek túlnyomó többsége megszavazott, míg a
kereszténydemokrata képviselők nemmel szavaztak, jelezve, hogy a
kereszténységre való hivatkozás nélkül az unió alkotmánya hiányos.
A KDNP politikájának alakításakor az evangéliumi emberképből indul ki.
Ez alapján egy szolidáris társadalom felépítéséért kíván tevékenykedni,
amely számára fontosak az egyének, a kisközösségek, és a családok. Egy
olyan államban hiszünk, amelyik az emberért van, amelyik mindig az
embert tartja szem előtt, és hiszi, hogy a pénz szolgálja az embert, s
nem fordítva. Hisszük, hogy ha ez a viszony megfordul, az mind az
embernek, mind a tőkének kárára lesz. A szemünkben minden ember méltó az
emberi létre. Minden embernek joga, hogy biztonságban élhessen, szabadon
gyarapíthassa értékeit, tevékenykedhessen családjáért. Kiemelten
fontosnak tartjuk a családok támogatását, amelyek a társadalom alapját
képezik. Fontosnak tartjuk kimondani, hogy a család egy nő és egy férfi
Isten által megszentelt kapcsolata. Az ilyen családok lehetnek egy
egészséges Magyarország, és egy egészséges Európa építőkövei.
A jövő Európája hitből és erkölcsből épülhet, s csak az emberek közötti
szolidaritáson alapulhat. Ennek érdekében a párt megvalósítani törekszik
az egyéni és közéleti erkölcsökről, a politikai, társadalmi, gazdasági
és kulturális életről, a szociális igazságosságról szóló keresztény
felfogásnak a magyar közéletben való érvényre juttatását, valamint
erősíti az állampolgárokban a társadalmi felelősségérzetet és nemzeti
tudatot.
A rendszerváltozás óta hiszünk Magyarország Európai Uniós
integrációjában. Ezért örülünk, hogy 2004. május 1-én hazánk az EU
teljes jogú tagja lett. Célunk, hogy a magyar társadalom még jobban
integrálódjon az európai népek családjába. Politikánkat úgy alakítjuk,
hogy a magyarok minél szélesebb körben megismerhessék, és sajátjukénak
érezzék az Európai Uniót. Éljenek a nemzetközi összefogásból adódó
lehetőségekkel, és támogassák a további integrációt.
A Fidesz listáján Európai Parlamenti mandátumhoz jutott Surján László, a
KDNP alelnöke, aki az Európai Néppárt frakciójának tekintélyes tagja.
Emellett a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőkkel
rendelkezik, akik többnyire szintén a Fidesz - Magyar Polgári Párt
listáján jutottak mandátumhoz. Magyarország számos polgármestere, és
önkormányzati képviselője a KDNP-ben találta meg azt a politikai
családot, ahol otthon érzi magát.
A KDNP fontos célja az, hogy az Európai Néppárt ismét tagjai közé
fogadja, mint 1990-es évek elején. A magyar politikai életben elért
sikerei erre érdemessé teszik a pártot. Így ismét stabil és megbízható
tagja lehetnénk a kereszténydemokrata pártok európai családjának.
|
|